Elhunyt dr. Liptay László nemzetközi mester, belgyógyász hematológus, nyg. orvos ezredes, a Honvéd 10-szeres bajnoka, BEK ezüstérmes sakkozója, a Magyar Sakkszövetség volt szövetségi kapitánya, Csom István szekundánsa és olimpiai életjáradékosa.
Szabolcsi János nekrológja:
Búcsú dr. Liptay Lászlótól
Nagyon szíven ütött dr. Liptay László halála. Igazán szép kort ért meg (betöltötte a 89. életévét), sikeres életpályát futott be mint orvos, mint sakkozó és mint családapa is. Nem álltam közeli kapcsolatban vele, bár több ízben összecsaptunk (az adatbázisok hat versenyjátszmánkról tudnak). Mindig nagyon kedves és udvarias volt, amikor beszélgettünk. Persze pontosan tudtam, hogy ő mindenkivel nagyon udvarias, nemigen vannak ellenségei, jóllehet a véleményét mindig kimondta, a konfliktusokat vállalta a jó ügyek érdekében.
Liptay doktorban egy kiveszőben levő, különlegesen értékes embertípus egyik utolsó nagy képviselőjét gyászoljuk: a professzionális színvonalon játszó, ám amatőr státuszú élsakkozóét, aki emellett nagy műveltségű, zene és irodalom iránt érdeklődő, aktívan sportoló reál értelmiségi. Nagy elődei között neves orvos sakkozókat (dr. Nagy Géza, dr. Bély Miklós), illetve a Liptay által nagyon tisztelt dr. Szily Józsefet (ő jogász volt) említhetem, aki csapatkapitánya volt, mikor óriási meglepetésre bronzérmes lett a magyar csapat az 1964. évi főiskolai világbajnokságon, ahol Liptay az első táblán játszott.
Egész életében tanult és dolgozott, szó szerint az utolsó pillanatig, soha nem volt profi sakkozó, mégis erős és eredményes versenyzői pályafutást mondhat magáénak, tíz csapatbajnoki címet, öt egyéni bajnoki döntőt (és csak azért nem sokkal többet, mert munkája miatt többször nem tudott elindulni), BEK-ezüstérmet, tornagyőzelmeket, nemzetközi mesteri címet.
Kivételes csapatjátékos volt. 10 pont 13 játszmából a második táblán (1968), 11 pont 13 játszmából a harmadik táblán (1972): ilyen eredményei voltak a csapatbajnokság első osztályában, ahol általában minden fordulóban asztalhoz ült.
Sok évig volt a magyar válogatott szekundánsa és orvosa (nem mellesleg az 1978-ban sakkolimpiai bajnok csapatnál is). Később a játékosok szavazataival szövetségi kapitánynak is megválasztották. Munkáját hatalmas tudással és erőbedobással végezte elég sikeresen, ám amikor nála jóval kevésbé kompetens sakkvezetők döntéseihez kellett volna alkalmazkodnia, inkább lemondott.
Hosszú pályáján három csapatban játszott. A Ferencvárosban kezdte (amelynek akkor egy ideig Bp. Kinizsi volt a neve), szeretettel emlékezett a szakosztály vezetőjére, Katzenbeck Károlyra. Fő csapata a Bp. Honvéd volt, ennek színeiben nyerte a csapatbajnokságokat. A bajnokcsapat összeállítása így kezdődött: Ozsváth, Liptay, később Hazai, Sax és Pintér is megfordult az éltáblákon, a sok pontot általában Liptay szerezte. Közben pár évig a BVSC-ben is játszott. Utolsó versenypartiját a Honvéd színeiben 85 éves korában játszotta!
Számos más élsakkozóval ápolt baráti viszonyt. Legszűkebb köréhez Csom István és Navarovszky László tartozott, akikkel rendszeresen együtt elemzett. Nagyon jó viszonyban volt Portisch Lajossal, és a nála fiatalabbak közül is szinte mindenkivel. Iskolai padtársa, haláláig jó barátja Vizi E. Szilveszter orvos akadémikus, akivel a közös sakkszenvedély is összekötötte.
Legszívesebben d4-es rendszereket elemzett, mélyre hatolt a g3-as királyindiai, az anti-Grünfeld és sötéttel a Grünfeld védelem rejtelmeiben. Sakkstílusára az aktív, kezdeményező pozíciójáték volt jellemző. Nagyon tudott örülni egy új gondolat vagy egy agyafúrt lépés megtalálásának, még akkor is – ez igazán ritkaság! –, ha azt ellenfele ötlötte ki.
Mint orvos, nagyívű, sikeres pályát futott be. Erről, valamint sakkpályafutásáról és családjáról is beszél abban a tízperces, hozzá méltóan tárgyilagos, elegáns és lenyűgöző videóban, amelyet a Magyar Sakkszövetség honlapján is megnézhetnek.
Orvosként rengeteg emberen segített. Erről soha nem beszélt, de azért tudtuk, hogy milyen sokan, sakkozók és családtagok fordultak hozzá, és ő nem utasított el senkit. Nagyszerű orvos és híres diagnoszta volt.
A magyar sakktörténet jelentős, példamutató alakja.
Mindenekelőtt azonban egy kivételesen rendes ember.
Szabolcsi János
